Az autóút második nyomvonalának kijelölésével, illetve az útépítéshez szükséges sárgaföld kitermelésének kezdetével a Krivaja patak mentén, a falutól dél-délkeletre a dombtetőn veszélybe került az a földterület, ahol egy régi térkép szerint valamikori templom maradványa volt (Locus templi antiqua) a Vélity pusztán.
Az 1703-as jegyzőkönyv szerint is számos régi helység volt a környékben. Ezen a helyen egy Félegyház nevű település létezett. Ettől a helytől délre Kétsofrony, északra viszont Feketeegyháza van bejegyezve. Amint tudomást szereztünk a földmunkálatokról, azonnal jelentettük az illetékes műemlékvédő intézetnek, hogy pont azon a helyen, ahol a munkálatok kezdődnek egy templomrom létezett és körülötte sírhelyek vannak, amelyek még a mai napig nem lettek feltárva, de a további munkálatokkal teljesen megsemmisülne. Az ásatás gyorsan meg is indult Slobodan Fidanovski magiszter vezetésével, a belgrádi Nemzeti Múzeum szervezésében. A munkálat már több mint egy hónapja folyik egy régészeti csoport és helyi munkások segítségével.
A sírok nagyon közel vannak a felszínhez, hisz a dombot hosszú időn keresztül szántották. A sírok kelet-nyugati tájolásúak, felnőtt férfi és női csontvázakon kívül több gyermek, újszülötté is előkerült. Némely sírokat égetett téglával bélelték ki, koporsómaradványok és vasszög maradványai is kerültek elő. Némi cserépedény, használati tárgy, övveretek, gyűrűk, kés, hajtű az eddig talált lelet. A vezető régész szerint főleg 1200-1300-as évekből való a leletanyag. Az ásatás folyamán megtalálták a középkori templom alapjait és kirajzolódott az azt körülvevő árok nyomai.
A munkálatok még folyamatban vannak. Terv szerint az egész terepet átfogják kutatni. A csontokat figyelmesen kibontják, lefényképezik, lerajzolják, tájolják, tisztítás után csomagolják és elszállítják Belgrádba további tanulmányozásra. Itt meghatározzák majd az életkorát és az esetleges betegségeket.
Az itt élő embereknek a mindennapi élethez nélkülözhetetlen volt a víz jelenléte. A magasan fekvő Krivaja domboldaláról pedig messzire beláthatták az egész vidéket. Ezen a lelőhelyen lakóépületek maradványai nem kerültek elő, de a felszínen is fellelhető használt cserépedény-töredékekből arra lehet következtetni, hogy a település is lehetett a közelben. Pár méterre az ásatásoktól, egy csontvázra bukkantak a szarmata korból III.-IV. századból korabeli pénzérmékkel.
Egy időben, az Újvidék felé vezető autóút másik sávja számára fenntartott részen, az út bal oldalán is folyik ásatás. A Krivaját átszelő hídtól az un. Rodić Motel előtt a feketeföld eltávolítás után szintén kirajzolódtak egy régi szarmata település nyomai. Itt a talált veremlakások laza rendszerben sorakoznak, védőárokkal körülvéve. Egyelőre csak állati eredetű csontokat találtak, használati eszközök töredékeit, égetett vermeket gabona tárolására meg kemencemaradványokat.
Szarmaták I-II. illetve III-IV. században kelet felől foglalják el a Duna-Tisza közét. Bácska közepén állandó telephelyeik vannak. Bár nomád sztyeppei népként érkeznek, törzsszövetségben éltek és nagy állattartással foglalkoztak. Félig vagy egészen földbe ásott veremlakásokba éltek, földbe vájt kemencékkel felszerelve. Bár halottaikat észak-dél irányban temetik, de sírlelet ezen a lokáción nem került elő. A szarmata sírok általában nagyon mélyek, de így is számosat kiraboltan találnak.
Hamarosan a régi Józsa-téglagyárnál folyatódnak az ásatások, a felüljárónál. A munkálatok végeztével pedig tervek szerint az eredményeket könyv formájában nyilvánosságra hozzák.
