A FEKETICSI MEGGYTERMESZTÉS TÖRTÉNETE

Horkai Zsolt

Feketics egy középbácskai falu, a Krivaja patak mentén fekszik, a Szabadkát Újvidékkel összekötő E–75-ös nemzetközi út mentén. A 4500 lakosból kétharmad a magyar ajkú, és egyharmad szláv. A település elnevezése sokat változott az eltelt évszázadok alatt: Feketeegyháza, Feketics, Crno Brdo, Feketehegy, Bácsfeketehegy, Feketits, Feketityty, Veketity, Fekete-hegy, Fekete–tó, mind mind ugyanarra a helyre vonatkoztak. A középkori háborúk pusztítása után 1785-től újratelepedett a falu.

A történelemkönyvekből sokszor méltatlanul kifelejtik, hogy 1849-ben Feketics határában volt a Szabadságharcnak az utolsó csatája, ahol Kossuth Lajos hadserege győzött (SÁRKÖZI, 2000).

Az 1785-ben Kunhegyesről idetelepülő őseink a gyümölcs és szőlő szeretetét is magukkal hozták. Már ebben az évben, folyamodványban kérik a Magyar Kamarától a szőlőtelepítés engedélyezését. Ebben az időben a gyümölcsfákat a szőlő közé ültették. Entz írja 1858-ban: „Hej be messze vagyunk még attól, hogy a cseresznye feleslegből még pálinkát is égessünk, pedig Schweiz és Németország több vidékein még azt is gyakorolják, és szinte jó nyereséggel. Bár a magyar ember ne inna pálinkát; de ha már iszik, törekedjen legalább a maga számára valami nemesebb félét, például cseresznyepálinkát készíteni.“

1938-ban „Májusi fekete meggy“, ahogy akkor nevezték, még csak a szőlőskertekben fordul elő. Ekkor a falu délkeleti részén több mint 400 kh szőlő volt és minden gazda a szőlőskertben ültet néhány meggyfát is. Megfigyelték, hogy ezek a meggyfák nagyon jól fejlődtek ezen a talajon. Szaporításuk nagyon könnyű volt az anyagyökérről kitörő sarjak révén. Az ötvenes évek elején már a szomszédos települések piacaira is jutott a feketicsi meggyből. A tömeges felvásárlást az 1955-ben megalakult Földműves Szövetkezet kezdte el. Az első években 10 – 15 tonnát vettek át a termelőktől, amit a belgrádi Voćar gyümölcsfeldolgozónak adtak el. Ez a koránérő édes meggy keresett lett, és az elkövetkező 25 évben a meggytermesztés meghatározó jelleggel bírt Feketics gyümölcstermesztésében.

A 60-as évek elején a Földműves Szövetkezet ingyenes facsemetéket biztosított és a beültetett földterület 10 évig adómentes volt. Ilyen kedvező feltételek mellett sokan telepítettek ültetvényt. A felvásárolt évi mennyiség rövid idő alatt eléri a 300 tonnát. Ezt a mennyiséget már nem tudta a belgrádi feldolgozó átvenni, így Németországban és Franciaországban próbálták értékesíteni, de ez hűtőkocsik hiányában nem sok eredménnyel volt megvalósítható.
A falu legnagyobb meggytermelői voltak:

Gönci László 5000 meggyfa
Papp Imre 2950 meggyfa
Simonyi József 2800 meggyfa
Horkai András 600 meggyfa

A meggyszedést nem gépesítette senki. Próbálkozások voltak e téren, a fákat megpermetezték Ethrellel és próbálták lerázni. Rázógépek hiányában ez nem hozott nagy sikert, így hát maradtak a kézi szedésnél. A gazda és a szedők felezték a meggy árát.


A meggytermesztés a fénykorát az 1974-75-ös esztendőben érte el, amikor még jó áron sikerül értékesíteni a kb. 500 tonna évi termést. Ebből 350 tonnát vett át a szövetkezet.

A 70-es évek második felében már akadozott a meggy értékesítése, ugyanis a nyugati piacon megjelenik a géppel szedett olcsóbb meggy. A feketicsi meggy időnként 6 – 7 hónapig is a horgosi IGLO hűtőházban állt, a termelők pedig nagyon késve kapták a pénzüket.

A gazdák ettől kezdve mind kevésbé gondozták az ültetvényeket, új területeket már nem telepítettek be meggyfákkal. Az elhanyagolt ültetvényekben megritkul a termés ez által a szedők, keveslik a felibe szedést.

1978-ban hűtőház épült a faluban, amihez a tervek szerint majd feldolgozó üzem is épül. A feketicsiek ettől kezdve főleg a hűtőháznak adják el a meggyet, ahol a tisztított és magtalanított gyümölcsöt blokkokba préselik és fagyasztva értékesítik. A Földműves Szövetkezet utolsó próbálkozása, a meggy pálinka formájában való értékesítése 1985-ben volt. A felvásárolt mennyiségből 3000 l pálinkát főztek ki. A pálinkát mindenki dicsérte, minden laboratóriumi vizsgálat kiváló eredményeket mutatott, a forgalmazását viszont egyetlen forgalmazó sem vállalta, mondván, hogy kevés a mennyiség.

A falun kívül nincsenek ültetvények, a meggyfák az udvarokban, a kiskertekben és a falu utcáin találhatók. Becslésem szerint a faluban összesen 3000-3500 meggyfa lehet.
A meggytermés kevesebb hányadát a környező kisvárosok piacain (Szenttamás, Verbász, Kula, Topolya) értékesítik, a többiből pedig pálinkát főznek.

A feketicsi meggy főbb jellemzői

A meggy táplálkozásbiológiai értékét nemcsak a beltartalmi adottságok, hanem ezeknek élvezeti szempontból kedvező aránya, utolérhetetlen íze, harmóniája adja. Feldolgozott formában a beltartalmi anyagok koncentrálódása révén megnő az élvezeti értéke, és egyes termékek az energiapótolásban is szerepet játszanak.

Készülhet belőle: befőtt, íz, dzsem, édesipari termékek, likőr, szörp, üdítőital, bor és pálinka. Ezen kívül még mélyhűtésre és színanyag kivonásra is kiváló. A meggy mint gyógynövény is felhasználható. A gyümölcséből készült cukros befőtt enyhe hashajtó hatású, a kocsányából készült gyógytea köhögéscsillapító, ugyanakkor hörghurutra és gyomorbántalmak kezelésére is kiváló. A feketicsi meggy egy helyi tájfajta, amely kedveli a Feketics környéki jó minőségű, mélyrétegű vályogtalajt, középerős növekedésű, korán termőre fordul, gyümölcse nagy értékű (kemény húsú, lédús, festőlevű, magas sav- és cukortartalmú, kiváló ízű és zamatú). Nagyfokú ellenállóságot mutat a betegségekkel szemben.

A feketicsi meggytermesztés érdekessége és talán egyedisége abban rejlik, hogy a termesztett „meggyfajták” egy helyben kialakult tájfajta tagjai, amelynek eredete ismeretlen. Nagymérvű termesztését a múltban könnyű szaporíthatóságának (magról és gyökérsarjakról), és kiváló gyümölcsminőségének köszönhette. Az évek folyamán a szaporításból adódóan különböző típusai alakultak ki. Ezen meggytípusok szelekciója folyamatban van, valamint a fajta elismertetése is elkezdődött.

Az első meggyfákat még a 60-as évek elején nagyapám ültette a szőlő közé. Ekkoriban ezt a korán érő nagy szemű édes meggyet jól lehetett értékesíteni a környező piacokon. Ültetvényt a 60-as évek végen telepített. Nagyapámnak 600 meggyfája volt. A 70-es évek végén a meggytermesztés válságba jutott és a feketicsiek többsége kipusztította az ültetvényét. A mi családunk kitartott a meggytermesztés mellett. Napjainkban 400 meggyfánk van. A meggy szeretete apáról fiúra száll, csakúgy, mint a pálinkafőzés tudománya.

MEGGYPRÓBA

S.A.

Elszállították Belgrádba a feketicsi meggy kiválogatott oltványait - A fajtaelismertetés következő lépése. A leszállított 75 oltványt elültetik, s összehasonlítják A Minisztérium által kijelölt elismert fajtával. Amennyiben elismerik külön fajtaként, a feketicsi meggy tulajdonosa a bácsfeketehegyi Gazdakör lesz.

Senki sem tudja, honnan került ide. Egy föltételezés szerint talán az I. világháború környékén hozhatták be valahonnan Boszniából Bácsfeketehegy jellegzetes "fekete" meggyét, ami a faluról feketicsi meggy néven vált ismertté szélesebb körben. Több ezer fás meggyesekkel is rendelkeztek annak idején a faluban, s ma úgy tűnik ismét szebb napok köszönhetnek erre a bosnyák meggyek fajtakörébe tartozó, tájjellegű meggyfajtára. Apostol János professzor, a neves budapesti meggynemesítő által kiválogatott kilenc fajtavonal oltványait, összesen 75 facsemetét a múlt héten szállítottak le Belgrádba. Ezzel a döntő fázisába lépett a feketicsi meggy fajtaelismertetésének a még évekkel ezelőtt elindított folyamata.


Az elismertetést procedúrája valójában a meggy próbatétele lesz. A környék mikroklímájában már bizonyított fajta kiválasztott csemetéit elültetik Szerbia öt meggytermői hagyománnyal rendelkező vidékén, ahol összehasonlítják majd egy a mezőgazdasági minisztérium által kijelölt már elismert fajtával, s amennyiben jobbnak bizonyul, akkor bejegyzik külön meggyfajtaként. A facsemetékből a zemuni mezőgazdasági egyetem fajtagyűjteményébe is került. Itt fogják összehasonlítani a többi fajtával, hogy jellemzői szerint kijelölhessék a pontos helyét a meggyfajták táborában.

- A fajtának, ha elismerik, meg kell nevezni a tulajdonosát, aki jogosult lesz a további szaporításra. Úgy gondoltuk, hogy az volna legbecsületesebb, ha a falué volna, de mivel a falué nem lehet, ezért a bácsfeketehegyi Gazdakör mellett döntöttünk. A civil szervezetnek bárki tagja lehet, ezért ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a feketicsi meggy a bácsfeketehegyi földműveseké lesz a Gazdakörön keresztül - magyarázza Bácsi Gábor, Kishegyes község gazdasági és mezőgazdasági osztályának vezetője.

- Nagyon erős színező anyaga van a feketicsi meggynek, magas az antioxidáns tartalma, harmonikus benne a savak és a cukrok aránya, nagyon jó a szárazanyag tartalma, ami az aszalásnál is megmutatkozik, tehát érdemes aszalni - sorolja a meggy előnyeit Bácsi Gábor.

Az előnyök közül semmiként sem szabad kihagyni, hogy rendkívül ellenálló fajta, nem kell permetezni gombásodás és más kártevők ellen sem. Vannak azonban még olyan kérdések is, melyek megoldásra várnak. Az idősebb, 20-25 éves fáknál már problémás lehet a rázógép használata. Ez a probléma azonban tervezett újratelepítéssel is megoldható. Mirko Urošević, a zemuni mezőgazdasági egyetem professzora által kikísérletezett, mintegy 12 000 euróért megvásárolható rázógépet Bácsi Gábor szavai szerint a jövő évi meggyéréskor fogják kipróbálni. Elmondása szerint a gépet Magyarországon is be fogják mutatni, mert a jutányos áron beszerezhető, traktorhoz csatolható rázó sok ottani gazda problémáját is megoldhatná.

Bácsi Gábor a jövő elképzeléseiről beszélt.
- Gondolkodunk, hogy feldolgozóüzemet kellene létrehozni. Van egy aránylag egyszerű és olcsó megoldás, mellyel meggyből sűrítményt készíthetnénk. Nem kell hozzá hűtőház, eláll tartósítószer nélkül - mondja. A közeljövő tervei szerint egy mintaparcellát hoznak létre, melyben nemcsak feketicsi meggy, hanem a többi, később érő fajták is jelen lesznek.