Feketics egy középbácskai falu, a Krivaja patak mentén fekszik, a Szabadkát Újvidékkel összekötő E–75-ös nemzetközi út mentén. A 4500 lakosból kétharmad a magyar ajkú, és egyharmad szláv. A település elnevezése sokat változott az eltelt évszázadok alatt: Feketeegyháza, Feketics, Crno Brdo, Feketehegy, Bácsfeketehegy, Feketits, Feketityty, Veketity, Fekete-hegy, Fekete–tó, mind mind ugyanarra a helyre vonatkoztak. A középkori háborúk pusztítása után 1785-től újratelepedett a falu.
A történelemkönyvekből sokszor méltatlanul kifelejtik, hogy 1849-ben Feketics határában volt a Szabadságharcnak az utolsó csatája, ahol Kossuth Lajos hadserege győzött (SÁRKÖZI, 2000).
Az 1785-ben Kunhegyesről idetelepülő őseink a gyümölcs és szőlő szeretetét is magukkal hozták. Már ebben az évben, folyamodványban kérik a Magyar Kamarától a szőlőtelepítés engedélyezését. Ebben az időben a gyümölcsfákat a szőlő közé ültették. Entz írja 1858-ban: „Hej be messze vagyunk még attól, hogy a cseresznye feleslegből még pálinkát is égessünk, pedig Schweiz és Németország több vidékein még azt is gyakorolják, és szinte jó nyereséggel. Bár a magyar ember ne inna pálinkát; de ha már iszik, törekedjen legalább a maga számára valami nemesebb félét, például cseresznyepálinkát készíteni.“
1938-ban „Májusi fekete meggy“, ahogy akkor nevezték, még csak a szőlőskertekben fordul elő. Ekkor a falu délkeleti részén több mint 400 kh szőlő volt és minden gazda a szőlőskertben ültet néhány meggyfát is. Megfigyelték, hogy ezek a meggyfák nagyon jól fejlődtek ezen a talajon. Szaporításuk nagyon könnyű volt az anyagyökérről kitörő sarjak révén. Az ötvenes évek elején már a szomszédos települések piacaira is jutott a feketicsi meggyből. A tömeges felvásárlást az 1955-ben megalakult Földműves Szövetkezet kezdte el. Az első években 10 – 15 tonnát vettek át a termelőktől, amit a belgrádi Voćar gyümölcsfeldolgozónak adtak el. Ez a koránérő édes meggy keresett lett, és az elkövetkező 25 évben a meggytermesztés meghatározó jelleggel bírt Feketics gyümölcstermesztésében.A 60-as évek elején a Földműves Szövetkezet ingyenes facsemetéket biztosított és a beültetett földterület 10 évig adómentes volt. Ilyen kedvező feltételek mellett sokan telepítettek ültetvényt. A felvásárolt évi mennyiség rövid idő alatt eléri a 300 tonnát. Ezt a mennyiséget már nem tudta a belgrádi feldolgozó átvenni, így Németországban és Franciaországban próbálták értékesíteni, de ez hűtőkocsik hiányában nem sok eredménnyel volt megvalósítható.
A falu legnagyobb meggytermelői voltak:
Gönci László 5000 meggyfa
Papp Imre 2950 meggyfa
Simonyi József 2800 meggyfa
Horkai András 600 meggyfa
A meggyszedést nem gépesítette senki. Próbálkozások voltak e téren, a fákat megpermetezték Ethrellel és próbálták lerázni. Rázógépek hiányában ez nem hozott nagy sikert, így hát maradtak a kézi szedésnél. A gazda és a szedők felezték a meggy árát.
A meggytermesztés a fénykorát az 1974-75-ös esztendőben érte el, amikor még jó áron sikerül értékesíteni a kb. 500 tonna évi termést. Ebből 350 tonnát vett át a szövetkezet.
A 70-es évek második felében már akadozott a meggy értékesítése, ugyanis a nyugati piacon megjelenik a géppel szedett olcsóbb meggy. A feketicsi meggy időnként 6 – 7 hónapig is a horgosi IGLO hűtőházban állt, a termelők pedig nagyon késve kapták a pénzüket.
A gazdák ettől kezdve mind kevésbé gondozták az ültetvényeket, új területeket már nem telepítettek be meggyfákkal. Az elhanyagolt ültetvényekben megritkul a termés ez által a szedők, keveslik a felibe szedést.
1978-ban hűtőház épült a faluban, amihez a tervek szerint majd feldolgozó üzem is épül. A feketicsiek ettől kezdve főleg a hűtőháznak adják el a meggyet, ahol a tisztított és magtalanított gyümölcsöt blokkokba préselik és fagyasztva értékesítik. A Földműves Szövetkezet utolsó próbálkozása, a meggy pálinka formájában való értékesítése 1985-ben volt. A felvásárolt mennyiségből 3000 l pálinkát főztek ki. A pálinkát mindenki dicsérte, minden laboratóriumi vizsgálat kiváló eredményeket mutatott, a forgalmazását viszont egyetlen forgalmazó sem vállalta, mondván, hogy kevés a mennyiség.A falun kívül nincsenek ültetvények, a meggyfák az udvarokban, a kiskertekben és a falu utcáin találhatók. Becslésem szerint a faluban összesen 3000-3500 meggyfa lehet.
A meggytermés kevesebb hányadát a környező kisvárosok piacain (Szenttamás, Verbász, Kula, Topolya) értékesítik, a többiből pedig pálinkát főznek.
A feketicsi meggy főbb jellemzői
A meggy táplálkozásbiológiai értékét nemcsak a beltartalmi adottságok, hanem ezeknek élvezeti szempontból kedvező aránya, utolérhetetlen íze, harmóniája adja. Feldolgozott formában a beltartalmi anyagok koncentrálódása révén megnő az élvezeti értéke, és egyes termékek az energiapótolásban is szerepet játszanak.
Készülhet belőle: befőtt, íz, dzsem, édesipari termékek, likőr, szörp, üdítőital, bor és pálinka. Ezen kívül még mélyhűtésre és színanyag kivonásra is kiváló. A meggy mint gyógynövény is felhasználható. A gyümölcséből készült cukros befőtt enyhe hashajtó hatású, a kocsányából készült gyógytea köhögéscsillapító, ugyanakkor hörghurutra és gyomorbántalmak kezelésére is kiváló. A feketicsi meggy egy helyi tájfajta, amely kedveli a Feketics környéki jó minőségű, mélyrétegű vályogtalajt, középerős növekedésű, korán termőre fordul, gyümölcse nagy értékű (kemény húsú, lédús, festőlevű, magas sav- és cukortartalmú, kiváló ízű és zamatú). Nagyfokú ellenállóságot mutat a betegségekkel szemben.A feketicsi meggytermesztés érdekessége és talán egyedisége abban rejlik, hogy a termesztett „meggyfajták” egy helyben kialakult tájfajta tagjai, amelynek eredete ismeretlen. Nagymérvű termesztését a múltban könnyű szaporíthatóságának (magról és gyökérsarjakról), és kiváló gyümölcsminőségének köszönhette. Az évek folyamán a szaporításból adódóan különböző típusai alakultak ki. Ezen meggytípusok szelekciója folyamatban van, valamint a fajta elismertetése is elkezdődött.
Az első meggyfákat még a 60-as évek elején nagyapám ültette a szőlő közé. Ekkoriban ezt a korán érő nagy szemű édes meggyet jól lehetett értékesíteni a környező piacokon. Ültetvényt a 60-as évek végen telepített. Nagyapámnak 600 meggyfája volt. A 70-es évek végén a meggytermesztés válságba jutott és a feketicsiek többsége kipusztította az ültetvényét. A mi családunk kitartott a meggytermesztés mellett. Napjainkban 400 meggyfánk van. A meggy szeretete apáról fiúra száll, csakúgy, mint a pálinkafőzés tudománya.
