Bacchusnak Bitolára
83.02.08.
Üdvözlégy Bacchus, aszúknak atyja!
Fogadd jókívánságaimat bormámoros kicsiny pátriámból, ahol most élvezzük csak igazán a természet áldásait: sört, bort, pálinkát (s hasonló jókat). Mint azt szemeiddel is tapasztalhatod, ismételten hemzsegek, információkat nyújtok a hazai (értsd: bácsfeketehegyi) légkörről, teszem ezt 1983. február 8-án este 21 óra 22 perckor.
Bizonyára fúrja hízásra hajlamos (ugyanakkor becses) oldalbordáidat a kíváncsiság, hogy miért nem boroskancsó mellett ülök ilyentájt; ehelyett kopott írógépem kattogtatom. Válasz: vizsgára készülök, ezért távol tartom magam mindennemű kollektív zülléstől, másnaposan ui. sokszor még a nevem sem tudom leírni, nemhogy még ezt a rohadt sváb grammatikát silabizáljam. Azt persze kifogástalanul tudom, hogy „entschuldigen mir Sie bitte, haben Sie einen Zigaretten?” (he-he, ezt jól begyakoroltam Vodicén). Azért, hogy még se hagyjon alább emelkedett hangulatom, meg-megnyalintom az almapájinkót, amit édesapám felépülésemre szerzett be.Ami a söröskereszt-pályázatot illeti, szükségünk van türelmedre, Bendzsó ti. nem kapta meg még e havi bérét, és csak fizetésosztás után tudunk tőle kamatmentes kreditet fölvenni. Amilyen zsugori, még képes lesz tőlünk megtagadni ezt a kis segítséget (mondhatnám baráti gesztust), pedig eddig még minden általa folyósított kölcsönt becsületesen letagadtunk.
Ha van ott a távoli Bitolában egy jófajta felcser vagy lódoktor, kérlek, küldd el errefelé, ez a Bendzsó gyerek ui. az utóbbi időben gyengélkedik. Vasárnap például nem vacsorázott (!!!), és már három napja egyáltalán nem álmos (!?). Szerintünk ez valami súlyos kór lesz nála, meglehet, még az italfogyasztására is kihat. Bár biztató jelnek könyvelhető el, hogy a héten disznót vágnak, mert az előzőből még csak négy sonka maradt (közvetlenül karácsony előtt vágták le).
Ami a purgatóriumot illeti, Frédit meg engem is egyre sütöget a tüze, szinte hetente meg-megvigasztalnak bennünket ezek a frontlógó katonaügyesek, hogy az áprilisi transzportba épp ilyen marhaerős tüzérekre van szükség, mint mi. Ha tudnák, hogy néha milyen szépeket gondolok róluk, hát azon szent minutumban átképeznék magukat WC-pucolónak vagy albán tökmagárusnak.
Jelenleg legfrissebb művemen, egy esszénovellán ügyködök, melynek címe a „Fohász”. Két részből áll: az egyik az „Ősbacchus”, a másik „Bacchus, a hupu”. Ha kitalálod, hogy kiről írom, garantáltan biztosítok számodra három lityi jófajta bor (Incikátó szomszédságából), olyan, de olyan fasza…! Nem találok rá jelzőket.
Levélírói kedvemnek grafikonja ugyancsak lefelé ívelőben van, amit különösképpen tovább süllyeszt az a tény, hogy idősb Pityóka már fél órája valami csirill kornyikálást hallgat (azaz hallgatna, ha ébren lenne).
szegínykispityóka
Bacchusnak Bitolára
83. 02. 21.
Banzáj Bacchus!
Fogadja kigyelmed taknyos-nyálas üdvözletem pájinkazamatú pátriámból. Itt mindenki igen-igen nagy egészségnek örvend, kivéve tán ezt a gógyis Incikátót, aki egy nagyobb ivászaton bizonyára izomlázat kapna a flaskák emelgetésétől, annyira elszokott a helyes táplálkozástól. A különösen egészséges légkört Mustapha szolgáltatta, aki méltóképpen ünnepelte meg (?-ik) születésnapját. Volt dögivel pálinka, bor, sör, vodka, whisky, rum és egyéb földi jó, egyedül a limonádéfélék hiányoztak – vagyis Istennek hála, nem hiányzottak.
Különben Mustapha bulijával párhuzamosan még egy hepaj is volt szerény falunkban Köpcinél. Én már a negyedik (vizes)pohár vodka után vágódtam be hozzájuk Bendzsóval, a részletekre nem is nagyon emlékszem. Azt tudom, hogy megsértődtünk, mert már csak borral tudtak megkínálni bennünket…
A borzalmak (az igazi borzalmak) azonban csak másnap következtek be. Egy népdalest eminens résztvevői voltunk egynéhányan. Frédi citorált, Manyika (aki egyébként megrögzött Omega-mániás) és én ajton- és útonállók voltunk, Bendzsó és Cubi a rendfenntartó-osztag tagjaiként tevékenykedtek, Fehírlaci pénztárosi minősítésben működött (minősíthetetlenül elsikkasztott néhány sörrevalót), Incikátó pedig (a hülye) néző volt. S tettük ezt, mi barmok, egy adag sültkolbászért meg fél lityi sörért.
Frédi barátunk kitűnő hírrel érkezett haza a héten Szjúbotikáról. Azt mondja, hogy szombaton el fog látogatni betses személyünkhöz Faki barátod, a nagy műértő. Tiszteletére ivó-olvasó találkozót szervezünk. Fő témája a „Fohász” c. legfrissebb esszénovellám (neked is megküldöm) lesz. A következő napirendi pont „A fiatalok elidegenedése az alkoholtól”, amelyet nagyszámú ellenpéldával igyekszünk igazolni. A találkozó sikeréről a következő levelem során fogok tájékoztatót szolgáltatni.
Alegközelebbiíráskedvemig
azistenáldjonmegszeretettelbékességgel!
szegínykispityóka
PS I.
Egyébként kutyául forrong a politika. Erdélyben lecsuktak egy csomó eminens magyar írót, mert pofáztak, Illyés Gyulának a Frankfurter Rundschauban járt a szája a jugó-magyarok érdekében, Pesten illegális folyóiratok jelentek meg Kisúgó és Beszélő címen, valamint kazettákat adtak ki, amelyekben 1956-ot dicsőítik, több magyarországi író lelécelt nyugatra stb. Pofázzanak, amit akarnak, csak a bortermesztést le ne állítsák, mert az már nemzeti katasztrófa lesz.
PS II.
A Sörfolt Kiadó legutóbbi együttes (z)üllésén olyan határozatot hozott, hogy a közeljövőben egy Faki-kötetet is kiad. Ezen felül megnyílt a Sörfolt-archívum, amelyet a pillanatnyilag legtekintélyesebb pájinka-mecénásunk, Fehírlaci vesz gondozásba (tizenöt lityi jófajta törkő hűsöl a pincéjében)…
***
MEGJEGYZÉS:
A "Sörfolt Kiadó" megszűnt bácsfeketehegyi könyvkiadó, amely összesen öt könyvet adott ki (ezek közül kettőt elkobozott a rendőrség)
Felelős kiadó: Pityóka
Példányszám: 1
Az ára egy korsó sör, vagy valami más…
