Orosz Attila
A lovagrend kifejezés alatt a magyar értelmező kéziszótárban a következőket találjuk: "A középkori lovagok társadalmi rendje" vagy "A keresztes háborúk idején alapított, szerzetesi, illetve világi rend." A keresztes háborúknak és a középkornak ugyan vége, a lovagok kora azonban még nem járt le. Általában kétféle lovagrendről beszélhetünk, egyházi és világi lovagrendről. Az egyháziak között említhetjük a Johanniták rendjét, a Templomos Lovagok rendjét, a Német Lovagrendet stb. A világi lovagrendek közé tartozik, a Szent György Lovagrend, a francia Csillag rend, a nápolyi Szent Lélek rend stb. Az események időszerűségét figyelembe véve a 680 évvel ezelőtt megalapított első világi lovagrendről, a Szent György Lovagrendről szeretnék most rövid ismertetőt adni olvasóinknak.
1326. április 24.-én (Szent György napján) az Anjou házból való Károly Róbert magyar király, Boleszló esztergomi érsek és a magyar püspöki kar jelenlétében, Visegrádban hozták nyilvánosságra a Szent György Lovagrend statútumát. A rend alapításának ideje egyes történészek szerint három évvel korábbra, 1323-ra tehető. Károly Róbert király 1323-ban Temesvárról Visegrádra teszi át székhelyét. Feltehető, hogy az ekkor alapított lovagrend alkotta a király megbízható testőrségét. A lovagok szolgálata és feladata ugyanis kettős volt: világi és egyházi. Az egyházi feladataik közé tartozott a keresztyén hit védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyengék, szegények és elesettek védelme és támogatása. A világi feladatik között említhetjük, hogy ők őrizték a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, a lovagrend tagjai vigyázták a királyi udvartartás szereplőinek biztonságát, emellett a lovagi tornákon ők látták el a király kíséretét és a szabályok ellenőrzését.Mivel a Szent György lovagrend alapítását nem nyilvánították semmissé, jogilag soha meg nem szűnt, így a rendszerváltás után 1990-ben nem újra alakult, hanem "nyugvásából felvétetett." A rend alkotmányát a régi szellemben, de a mai kor követelményeinek megfelelően újították fel. Ennek megfelelően e lovagrend tagjai több területen folytatnak ma is nagyon áldásos tevékenységet. Ilyen a hagyományápolás, történelmi évfordulók, események megünneplése, tudományos összejövetelek szervezése, a középkori kutatások elősegítése. A lovagrend mai tagjainak alapvető tevékenysége az ún. karitatív tevékenység, segélyszállítmányok és adományok gyűjtése. Kis létszámú lovagrendről van szó, tagjainak száma kb. 250.
A lovagrend folyamatosan új tagokat léptet be soraiba. A Szent György Lovagrend tagjai azok lehetnek, akik tevékenységükkel kiemelkednek a magyarság körében, a nemzeti és a vallási értékek, hagyományok megőrzésében, valamint akiket a lovagrend helybeli, területileg illetékes elöljárója (prior), valamint két lovagrend előterjeszt a lovagrend legfelső irányító szervéhez (magisztrátus). Ezt követi egy részletes önéletrajz mellékelése, az utolsó lépcsőfok a lovagrend legfelsőbb vezetőivel (kancellár, kormányzó) való elbeszélgetés. Ezt követően a rend magisztrátusa dönt az új jelöltek elfogadásáról, illetve a lovagrendbe való felvételről. A lovaggá avatási ceremóniára minden évben a rend székhelyén, Visegrádon kerül sor, a Szent György napot megelőző szombaton.
Az idei évben e jeles alkalomra április 22-én délelőtt került sor Visegrádon. Az idei lovagavató nagyon ünnepélyes volt, ökumenikus istentisztelettel kezdődött a vártemplomban. Ami ezután következett Mátyás király lovagtermében, az olyan volt, mintha egy pillanatra beléptünk volna a középkori magyar történelembe: történelmi környezet, dobosok, apródok, korabeli fegyverzet, a lovagrend magisztrátusa, kancellárja és főkapitánya, reneszánsz muzsika. Nehéz ezt így leírni, elmesélni, igazából ezt csak átélni lehet. Bizonyára mindannyiunk számára egy életre szóló élmény és emlék marad, akik részesei lehettünk a lovaggá avatás felemelő pillanatainak.
Végezetül még azt is el kell mondani, hogy a lovagrend tagságát az anyaországi tagokon kívül, a Kárpát-medence és a Nyugat-Európai államok magyarjai alkotják. Idén három új vajdasági taggal bővült a visegrádi székhelyű lovagrend, ezek név szerint: Ft. Szungyi László temerini római katolikus esperes-plébános, dr. Bogner István szabadkai egyetemi tanár, a vajdasági "Pax Romana" elnöke és Orosz Attila református lelkipásztor. Velünk együtt 11-re emelkedett a délvidéki lovagok száma. Valamennyien igyekezni fogunk betartani a rend jelmondatát: "IN VERITATE IUSTUS SUM HUIC FRATERNALI SOCIETATI" azaz "Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt."
