Fekete-Hegy Helység Meg-Szállításának Le Írása, mely lett 1784-dik Esztendőben
A már örök emlékezetet érdemlő, ritka bölcsességű Felséges II-dik Jósef Romai Császárnak 's egyszersmind Magyar Ország Királyának dicsősséges uralkodása alatt, ugyan azon Felségnek Kegyelmes Rendeléséből engedelem adodván majd minden Örökös Tartományokbn lévő sok üres és puszta Helyeknek részszerént külső országbeli Lakosokkal való meg szállítatásokra 's népesíttetésekre, még pedig a' vallásban való minden külömböztetés nélkül, ezen szélessen ki terjede Királyi Kegyelem érzékenyített Privilegial Nagy Kunságban fekvő Kun-Hegyes Helységbeli némelly földetlen Lakosokat is, nevezetessen 1784-dik Esztendőben arra, hogy nevezetessen valamelly Cameralis Joszágban, más egyébb Felsőségeknek, leg inkább pedig a' Reformátusok Részéről lévő T. Nagy Sámuel Bécsi Agens urnak oktatásából alázatos Instantiájoknál fogva, a' mellyet tsak ugyan a' mostan említett Bétsi Agens Úr írt nékiek, Terebesi András nevezetű, magok közzül lévő követjek által, egyenessen a' Királyi Szék előtt valamelly Lakó Földet nyerhetnének magoknak, kik is tsak ugyan azon fllyeb említett Kun-Hegyes Helységből mondották fel magokat 250 Familiákig, hogy bizonyossan annyi számra nevelkedni fognának; a' mint már az ez előtt magok által meg tett Conscriptioból a' Népnek számához hozzá vethettek.
Nyertenek is ugyan azon Föld nélkül szűkölködő Familiák a' Kirélyi Kegyelmes Resolutio szerént Tekintetes Nemes Báts Vármegyében, Tekintetes Zombori Administratio alatt, a' mostani ujjontan fel vett nevezete szerént Fekete-Gye nevezetű Pusztát lakó földül, a' Szomszéd Határban meg népesítettetett Uj Verbász Helységtől ki maradott Parasztinátz és Kis Dobra nevezetű maradék Pusztákkal egy
ütt, melly Pusztákhoz a' márki adott Kegyelmes Királyi Resolutio után Nagyságos Ürmányi Mihály Zombori Administrator Ur Közben vetésére Velity nevű Puszta is hozzájok adattatott, mellyekből áll az egész Helységnek Határa 140 Coloniális egész Sessiokat foglalván magában, a' Parochiális 1, Helység részére is 1, Mészárszákhez is 1 egész, Notarialis 1/2 és Oskolához is 1/2 Sessiokon és közönséges Pascuumon kívül. Ezen fellyebb említett Fekete Hegy a' Királyi Resolutioban Fekete-Tónak jelentetik; a' Rátyok pedig a' meg-szállítás előtt nevezték Feketitynek, melly Fekete-Tó nevezetet ezen Tek. Nemes Báts Vármegye hibásnak találván, még a' Meg-Szállítás előtt ezen hibás nevezet a Nemes Vármegye által meg igazíttatott, és Fekete-Tó egésszen ki töröltetett; a' mint ezt a' Tek. Nemes Vármegye Protocollomában lehet találni.Azomba minthogy a' Kun-Hegyesből szármozandó Lakosok közül sokan ezen Uj Lakó Földre való el jöveteltől magok önként le mondottak: kellett A1 fellyebb meg határozott népeknek számát más Helyekből és Vármegyákből szármozandó Lakosokkal is potolni; kik közül Tekintetes Nemes Heves Vármegyében fekvő Tisza Bura nevű Helységből jött Lakosok leg számosabbak valának, kik önként szettenek és hívtanak öszve; kik is jollehet nem elsők vóltak a' Lakó Földnek meg nyerésében meg kell mindazonáltal jó lélek esméret szerént vallani, hogy mind ezen Uj Helységben való meg gyökerezésben,mind Helység tartásban, mind az efféléhez meg kívántató Tehettségekben eleitől fogva különös, és bátran mondhatni, leg első dicséretet érdemlettenek ugyan azon Buráról szakadt Egynéhány Lakosok.
Ezen említett Lakó Földön kívül pedig; a' mint az a' Királyi Kegyelmes Resolutióból ki tetszik, meg ajándékoztattakezen ujjonnan szállítattott három esztendőbeli Szabadsággal, és három esztendőknek el forgása alatt a' Lakosoknak Kenyérnek és vetni való mindenféle szemes jószágnak az Uraság Életes Házából való költsön adásával, és minden Lakos kész pénzel 18 ./. tizennyolcz Rforintokkal: melly három, uggymint 1785, 1786, 1787 Esztendőbeli Szabadság nem tsak az Uraság Részéről a' Robotra 's Désmállásokra, hanem a' Nemes Vármegye Részéről is mind a' közönséges Portiobeli Fizetésre, mind a' közönséges hajtogatásokra 's szolgálatokra nézve nem hogy meg tsonkíttatott volna, sőtt a' Törökkel mindjárt kezdendő Háborúban tett szolgálatjok miatt a' Lakosoknak még edgy fél esztendővel meg is hosszabbíttatott. Az három esztendők alatt az Uraságtól ki hordott kölcsön élet pedig az egész Helységre nézve egy summában ment Buzában.
Jollehet annakokáért hogy mindazon elöl számlált Királyi Kegyelmességből származott és a' Lkosokkal valoságossan és tagadhatatlan közöltetett mind Élet, mind kész pénz, mind negyedfél Esztendőkig tartó szabadságbeli drága Ajánlások, mind ezen lakó Fldnek világossan és szórúl szóra, nevezetessen Zombori Adminisratio alatt, Tekintetes Báts Vármegyében, Uj Verbász nevű Helységnek szomszédságában való Lételének 's Helyheztetésének Le Írása 's meg határozása, mind ezen Új Lakó Földön, többször is nevezett, és mostan is Birtokuk alatt lévő Parasztinátz és Kis Dobra maradék Pusztáknak, azon Felséges Királyi Resolutio szerént, hozzá adattatások 's mind ezeknek ugyan ottan ki tettző emlegetések 's elő számlálások a' fényes naphoz hasonló világossággal meg bizonyítanák azt, hogy minden kéttség nélkül a' légyen az a' lakó Föld, a' mellyet ő Felsőge ezeknek instantiájokra adni méltóztatott, és nem más, akár Fekete-Tónak, akár Feketitynek, akár Fekete-Hegynek hivattatnák /:mert mitsoda Uraság felöl lehetne azt fel tenni, hogy ő annyi hasznot és költséget, a' mennyit a' fellyebb elöl számlált Inpopulatio körül nyert Jótátemények mennének szántszándékkel és fundmentom nélkül tenne, úgy hogy ne is akarná magát meg esmértetni a' Jól.tévő? Kitsoda mozdíthatná ki a' mi egész Határunkat Helyéből és a' fellyebb említett más Határoknak öszve ragatt szomszédságából, hogy annak itt létét, amazoknál fogva meg ne lehetne bizonyítani:/ támadtanak még is némelly Helybéli 's alól megnevezendő Lakosok, a' kik ezen sokszor említett Lakó Földnek a' Királyi Felségtől való adattatását 's következésképen azon Királyi Resolutionak is, a' mint azt sok ízben torka tátva is kijelentették, valóságát 's authentióját egyenesen tagadván, e' miatt szörnyű bajt, gyalázatot és szenvedést kiváltképen magoknak, az egész községnek pedig megfizethetetlen károkat okoztak; jóllehet a' dolog tsak mintedgy gyermekségből, de valóba elég nagy nyakasságból és ravaszságból kezdődött.
Tudniillik leg elsőben is 1787-dik Esztendőben Csoma György nevezetű Helybeli Lakos meg halván azt, hogy valamelly Vármegye Tisztje az Ingenucus által lett Colonicalis Földnek ki mérettetésének authenticatioja 's meg visgálása alkalmatosságával kívánván az Uj Lakosok közzül edgynehányat, a' kik a' magok Földeiknek mértékjeijnek meg próbáltatása véget Földjeiket mutatnák ki, mivel találtattak némellyek, a' kik a' magok Földjeiket meg nem esmérték, az ollyakat az említett Vármegye Tisztje, mint dologtalanokat bitangoknak nevezett, e' miatt Csoma György némelly Lakosokat a' Vármegye Tisztjeinek el menetelek után fel buydítván arra, hogy azt a' bitang nevet nem illendő volna viselni, hanem a' betsületet meg kellene keresni, öszve gyűjtött emberek előtt erőssen fogatta és magára vállalta, hogy a' betsületet meg fogja keresni, tsak a' Bíró néki olly közönséges dologban uti költséget adjon, és kénszeríttetett is akkori Bíró Bátsi János erőszakkal is azon emberek által a' pénz ki adására, a' ki is magát ez eránt ki mentvén ugyan tsak el ment Csoma György Áts Istvánnal edgyütt magok közt gyűjtött pénzen a' betsületett keresni öszve szedvén nagy nyaláb Czédulákat és Könyvetskéket a'Lakosoktól a' véget, hogy azokból a' Lakosoknak sok Esztendők alatt Portioban 's adozásokban véghey vitt kész fizető voltokat meg bizonyítsák, a' minémű Dolog bitang emberektől ingyen se tellene.
De ugyantsak azon Bitang nevezetel említett Csoma György, sőt a' több azon szót magokra magyarázó Lakosok is alkalmasint sikettségre vélték 's el is halgatták volna, hanemha éppen akkoriban a' Lakosok között az határban Dinnye Föld fogna lenni, a' Földben való válogatás miatt némelly nem Kun-Hegyesről szakadt Lakosokkal, ugymint Szeder Mihályal, és Bajsáról szakadt Farkasokkal, kik hárman vóltak estvérek, s aután külün külön Gazdák, ugymint János, Isyván és Péter, Csoma György öszve veszvén, 's ezek között az uj Lakó Földhöz nagyobb vagy kissebb just disputltatván, ugyan azon versengés a' minap a' Bitang név által kapott sebet nem ujjitotta, és a' betsület kereesésre alkalmatosságot nem szolgáltatott volna.
Ezek esvén tehát, azon két Követek Csoma György és Áts István meg indultak és mintedgy Holnapig követségben oda jártak, állítván szóval de bnem Írásból, hogy ők egészen Budán vóltak a' Felséges Consiliumon, kik is magávaé Nitzki Excellentiaja Consiliarius Urral személy szerént beszélvén at állította nékik, hogy ők valósággal meg volnának tsalattatva, mert nem Fekete-Hegyre lettek vólna szállítva, hanem Fekete-Tóra, melly nem Báts Vármegyében vagyon, hanem a' Kunságban, és több Beneficiumokkal, mint Fekete Hegyen kapnak, volna a Fekete Tón aló impopulatio, azért is mihelyt haza mennének Budáról ujra a' Lakosokat conscribálnák, hogy lenne bizonyos, hogy kiket kellene Fekete. Hegyről Fekete-Tóra által költöztetni; következésképen kitsodák ragaszkodnának Ő Felségének ezen Drága Ajánlásához. Így a' nagy öröm miatt, betsületek meg sértésének még tsak említtetését is el felejtették, annyival is inkébb semmi Deliberatumot az eréntonnand fellyül nem hoztak, sőt ithon is ezt méh elöl hozni sem kivánták, hanem a' Bitang névről egyenesen el felejtkezvén a' népnek conscribéléséra fordították minden igyekezeteket.
Öszve gyűjték azért ezen most említett követek tsak hamar az egész Népet az akkoriba ugyan még üres, de már felépített Parochialis Házban a' végre, hogy ott a' népet a' Helység Notariusa Császár János által conscribáltatnák, a' melly Notarius a most említett Követek által a' Népnek conscribáltatására kénszerítettvén, még pedig a' Felséges Consilium Parantsolatjából, ugyan azon említett Notarius meg kívánta, hogy azon Követek a' Felséges Consiliumnak ebbeli Parantsolatját Írásban mutatnák, külömben ő az ő beszédeket mind Költeményeknek tartja, és a' conscriptiohoz hozzé se fog. Melly parantsolatot amazok nem mutathatván nem tsak a' Conscriptiot meg nem tette, sőt mindnyájokat intette, feddette, és ezen költött és lármás Dolognak tökelletes le tételére kérte, kinek feddőzéseinek helyt nem adván, a' Conscriptiot tsak ugyan megtevék választván magoknak edgy Szél Gáspár nevezetű parasyt Notariust, a' ki ezen Conscriptiot végbe is vitte.
Vége lévén ezen Conscriptionak, sokan ezen boldogsághoz leg inkább ragaszkodók közzül egyenesen a' kotsmára menének, és ott jó tele iván örömökben magokat kezdenek zűgolódni azok ellen a1 kik azen Conscriptióból magokat önként ki hagyattatni kívánták; sőt edgy nagy dorongal akará, nevezetesen Butor Jánost, a' ki leg inkébb ellenek volt, fejbe ütni amaz örömében meg részegedett Áts István tsak azért, hogy miért nem engedé ő is magát conscribaltatni, és miért nem kapna ily nagy boldogságon, ki is ha a' Gonosztevőnek keze elül el nem ugrott volna, alig ha halálos ütést nem kapott vólna.
Több hasonló illyen Lármák miatt az Elöl-Jőrók a' Dolgot fellyebb való Törvény Székeken fel jelenték, Csoma György és Áts István pedig sok pártjokra hajlott Lakosoknak házánként gyűjtött pénz és életbeli alamisnájokon az Uj Conscriptioval el indulnak ismét Budára, mivel a' Lakosokat, hogy addig ne is dolgozzanak, míg ők haza nem jönnek, hogy itt hagyván mostani Lakó Földöket, hijjána ne esne fáradságok.
